Nehezen telt el a hét, de nem akartam elöbb telefonálni, nehogy türelmetlennek tünjek. Valahogy szerettem volna minél elöbb túllenni ezen a dolgon. Egy gyenge pillanatomban majdnem visszavonulót fújtam, de azért kitartottam. Nem tudtam elképzelni, vajon mi vár rám. Mi lehet ez a szertartás. Bekapunk pár üveg sört, aztán jól hátba fogjuk egymást veregetni, vagy a másik végletként, néhány marcona alak elevenen fel fog boncolni. Eszembe jutott, hogy eddig még senkit nem láttam kijönni az épületböl. Ez kicsit megrémisztett. Aztán valamelyik nap, egy 20 év körüli, tüskés festett vörös hajú, elég lazán öltözött kisasszonyt láttam kiviharzani a kapun. Elöször azt gondoltam, hogy valamelyik növért látom civilben hazamenni, de végül úgy döntöttem, hogy legyen inkább ö egy szerencsés túlélö, aki a jólesö kezelés után hazafelé igyekszik. ( Ez volt a számomra megnyugtatóbb változat. )
A hét leteltével hívtam a számot. Rögtön a sárkány vette fel, és megmondta, mikor lesz a nagy nap. Azt is elújságolta, hogy dupla avatás lesz. Van még egy jelentkezö, egy fiatal lány, aki velem együtt fogja elnyerni a tagságot. Elárulta, hogy személy szerint ö ezt kicsit sajnálja, mert így kevesebb idöt tudnak majd velünk külön – külön foglalkozni, és nagyon szeretett volna engem alaposabban is megismerni, úgy, ahogyan csak kevesen ismerhetnek. Nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy a nö most udvarolni akar, vagy tényleg boncolásról lesz szó.
Nem kellett sokat várni a nagy napra, hiszen már másnap, a megadott idöben, ismét ott álltam a kapu elött. Vettem egy hatalmas lélegzetet, és becsöngettem. Gyorsan végiggondoltam, nálam van – e mindenem, ami kell, aztán megnyugtattam magam, hogy amire itt szükség lesz, azt mindig magamnál hordom. Pénzt is hoztam böven, nem szerettem volna kellemetlen helyzetbe kerülni. A szokásos növér nyitott ajtót, és betessékelt a szokásos szobába, a szokásos íróasztal elé. A sárkány az íróasztal mögött ült, és a türelmemet kérte, mert még meg kellett várnunk valakit. 10 perc múlva betoppant a másik avatandó is. A tüskés vörös ! Igazából nem is lepödtem meg, szinte sejtettem, hogy ö lesz a másik áldozat. Flegmán rágta a gumit, rám ügyet sem vetett. Alá kellett írnunk valami papírt, ami szerint saját akaratunkból jöttünk ide, és vetettük alá magunkat a szertartásnak. Mondta, hogy ez csak egy formaság, de jobb megelözni a késöbbi vitákat. Behívta a két növért, és mondta nekik, hogy készítsenek minket elö az avatásra. Nekem a szebbik jutott, ö volt az, akit elöször láttam a kapuban, és vele beszéltem telefonon.
Betereltek minket egy kis helyiségbe, aminek a berendezése egy fóliával letakart ágyból, mellette egy asztalból, egy mosdókagylóból, zuhanyozóból, bidéböl, és egy wc kagylóból állt. A falon akasztók voltak, és az egész ki volt csempézve. Az asztal tele volt mindenféle gumi csövekkel, ballonokkal, fecskendökkel. Már majdnem megijedtem, de a kedves növér elmondta, mivel is fognak itt nekünk kedveskedni. Mindenekelött megkérdezte, zavar – e minket az, ha már az avatás elött is együtt kezelnek minket, ami ugye az avatás után már biztosan nem fog semmiféle gondot okozni. A csaj flegmán megvonta a vállát, én sem emeltem kifogást. Elmondta, hogy mivel az avatásnak része lesz egy anális vizsgálat is, és mindenkinek kellemetlen lenne, ha közben ki kellene kéredzkedni, ezért most egy beöntés fog következni, legyünk szívesek levetközni. Megtettük.
Közben fél szemmel persze sorstársnömet figyeltem, hogyan válik meg a ruháitól. Meztelenül sokkal jobban mutatott, mint a fura gönceiben. Kicsi de formás cicik, gömbölyü popsi, szép ívü derék, jó lábak. Ha nem lett volna vörös, és nem rágta volna flegmán a gumit, még tetszett is volna. Jó dús szörzete volt ahol kellett, mindent eltakart. Már éppen azon törte fejét a fütyim, hogy felszívja – e magát egy kis vérrel, amikor szelíden fel lettem szólítva, hogy hajoljak elöre, amennyire csak tudok. Ahogy lehajoltam, láttam, hogy az én növérkém egy fura színü folyadékkal tele hatalmas fecskendövel közelít felém, és ha senki meg nem állítja, az egészet a fenekembe fogja spriccelni. Már éreztem is valami homoszexuális síkos dolgot a hátsómban, de ez még csak az ujja volt, egy majdnem könyékig érö kesztyübe öltöztetve. Ezután jött a hideg síkos, ami már valóban a fecskendöhöz tartozott. Közben oldalra néztem, mit csinál a másik páros. A növér még csak a fecskendö teleszívásánál tartott, a vöröske pedig érdeklödéssel figyelte, hogyan tünik el bennem a ronda folyadék. Ahogy bejött, rögtön távozni is akart. Gyorsan rájöttem, hogy ha azonnal nem ülök rá a wc – re, egy olyan gyalázatos dolog fog történni, amit már egészen kicsi korom óta nem tettem. Még idöben odaértem, és miközben megszabadultam kínjaimtól, ha nem is páholyból, de a wc – n ülve végignézhettem, mit csinál a másik növér. A vöröske kis terpeszben állva behajolt, így már egészen jól látszott, ami eddig el volt takarva. Neki is elöször krémes ujjal nyúlt be a növér, csak azután vezette be a fecskendö csövét. Neki fele akkora adag jutott mint nekem, de ez is elegendönek bizonyulhatott, mert egyre gyakrabban nézet felém, pontosabban a wc kagyló felé, ami ugyebár foglalt volt. Nagyon jól éreztem én magam a trónusomon. Ha csak egy szóval is kért volna, azonnal átadtam volna a helyet. De ehhez az kellett volna, hogy tudomásul vegye a létezésemet. Ha szól hozzám, elismeri, hogy létezem. De ö mindig csak átnézett rajtam. Én meg nem mozdultam. Elöször csak a szemét hunyta le, aztán a gumit rágta egyre lassabban, majd elkezdett vörösödni a feje. Minden erejével küzdött. Már alig volt valami a fecskendöben, amikor a popsijából kezdett a csö mellett szivárogni a folyadék. Mikor a fecskendö kiürült, és a növér kihúzta, bekövetkezett a robbanás. Nagy ívben spriccelt ki a fenekéböl, ami néhány pillanattal ezelött még a fecskendöben volt. Csodák csodájára odafordult hozzám, és azt kérdezte: Miért nem engedtél oda te idióta ? A válaszom egyszerü volt: ? Nem kérted ! . Erre mondott valamit, aminek az idézésétöl most eltekintenék, elkerülendö, hogy szerény beszámolómat bárki trágársággal vádolhassa.
Megpróbáltatásainknak még korántsem volt vége. Ez csak az elsö fázis volt. Még más furfangos eszközökkel is rá tudtak bírni minket arra, hogy gyakran használjuk a wc – t. De ezután már felváltva. Amikor aztán a bemenö és a kimenö folyadék nem különbözött, tisztának lettünk nyilvánítva. Már csak a zuhanyozás volt hátra, illetve egy fontos aktus, ugyanis vöröskének leborotválták a szörzetét. ( Nem a hóna aljáról. ) Elöször kicsit komikus látvány volt a pucér punci, de nagyon izgató. Valami szesszel dörzsölték be a levágott ször helyét, ettöl a szeméremdombja kipirosodott. Valószínüleg a nyílásba is jutott belöle egy kicsi, mert elég fájdalmas képet vágott a kopasz punci tulajdonosa, és a növérke nagy buzgón törölgette a kis rózsaszín partokkal övezett nyílás belsejét. Mi is kaptunk egy – egy fehér köpenyt, és már készen is álltunk az avatásunkra.
Az eddigieket ki lehetett bírni, gondoltam magamban, de a java még ezután következett…