Egy hosszú fárasztó munkanap után délután tartasz haza. Tél van, korán sötétedik és a borús bús hangulaton nem segít a délutáni forgalomban minimálisan araszoló forgalom, benne a busz ami éppen csak döcög s a buszon te, aki a tömött buszon nem hogy ülni állni is alig férsz el.
A sofőr szokás szerint spórol a benzinpénzzel, gondolod magadban s bár nem akarsz mégis a kimutatásokra gondolsz, áfára, adóra, kedvezményekre, juttatásokra amikor bent ragadták gondolataid az irodaasztal mellett hiába halad – halad? Jó vicc…. – épp hazafelé a tested. Tehát a buszsofőr éppen a benzinpénzen igyekszik spórolni… a fűtést ugyan nem meri lekapcsolni, még nyavalyognának az utasok, de a világítást az igen is minimálisra veszi vissza, marad a biztonsági világítás, ami kinti szürkülettel párost alkotva épp csak halvány derengés a buszon… éppen ezen gondolkozol mikor feltűnik hogy már egy ideje áll egyhelyben a busz, áll méghozzá annyira amihez képest az előző döcögés egész száguldozásnak tűnik… A távolban sziréna hangját hozza valamit nyilván jéghideg szellő, a kocsisor áll, próbálsz előre tekinteni a szélvédőn át, de annyian vannak a buszon hogy a csuklóból nem látsz előre. Átfut az agyadon, hogy le kellene szállni s gyalog folytatni az utat, ám amint elnézed a busz mellett kavargó havat minden porcikádból elillan a gondolat. Második körben eszedbe jut a táskádban lapuló puhafedeles könyv, de a fények miatt ki sem alakul igazán benned a vágy az olvasásra, inkább idegen testektől megtartva mind nagyobbakat és nagyobbakat pislogsz ebben a bódító, levegőtlen, forró sötétségben…
Az első gondolatod, hogy végre… mennyire hiányzott már hogy hozzád bújjon, hogy simogasson, hogy magadon érezd erős, érdes kezének érintését. Pont úgy simítja végig a kezével a fenekeden ahogy szereted, kissé meg-megmarkolva a vájatban végighúzva az ujját mélyebben nyomva. Csukott szemeddel élvezed ahogy egyre jobban ráérez a formára, még kissé bele is nyomod a tenyerébe a feneked, elvégre régen volt már itthon egy olyan nyugodt pillanat hogy megkapd a magadét, ahogy mondani szoktad magadnak. Ő persze túl finom ahhoz, hogy így nevezze a dolgot, de nem baj… szépen vezetve majd ráérez mi jó neked, de most mintha bátrabb lenne a keze, erősebb, parancsolóbb mint szokott… végre… hátha most ráérez magától. Épp még egy kicsit feljebb emeled a feneked hogy jobban a feneked közé csússzon a keze mikor ráébredsz hogy nem otthon vagy az ágyadban hanem egy tömött buszon a dugó közepén. Az első érzés, ami végigfut rajtad a pánik és a félelem elegye. Félelem, hiszen éppen egy vadidegen molesztálásának áldozata vagy, a másik a pánik, hiszen még mindig kéjesen mozgatod a feneked fel s alá a tenyerében. Megdermedve bámulsz a busz eleje felé, nem mersz megfordulni, épp csak szemeddel használod a perifériás látáshoz de ŐT nem látod, bár úgy tűnik hogy senki másnak nem tűnt fel a játék csak nektek.
Amint azon gondolkozol hogy mi történik veled, érzed hogy egy második kéz megjelenik a testeden, ez a csípődre érkezik meg oldalról és te még mindig nem azon gondolkozol hogy sikíts, mindössze azon jár az agyad hogy a kezedben tartott kabát egyrészt eltakarja az idegen kezét, másrészt ez a mozdulat,hogy levetted a buszon tette lehetővé hogy szoknyában és blúzban legyél a buszon ne pedig a térd alá érő szövetkabátodban. A második kéz, nevezetesen a bal, a derekadról először fel-le mozgással a combodon csavarog, majd a csípőd vonalában előre kalandozik s horizontális mozgással a csípőd s a hasad közti utat teszi meg néhányszor, míg végül felbátorodva megáll a hasadon. A jobb kéz, amely eddig a feneked fedezte fel, most már egyértelműen markolássza azt és egy erőteljesebben húzza a vágatban az ujjait… csak néha jut eszedbe a fenekeden járó idegen kéz, hiszen újabb pánik kerít hatalmába s ítél a félelem újabb bénultságra, hiszen a bal kéz a szoknyád gombjához s zipzárjához tér vissza az oldaladra, azon egyetlen pillanatra megáll de mivel nem ütközik ellenállásba egyetlen határozott mozdulattal teljes útján végighúzza a hajót…
Érzed az arcodban a feltóduló vért, amivel egyforma sebességgel a bokádra csúszik a szoknyád. Állsz a buszon, a tömött buszon egy szál bugyiban és a finom harisnyában. Nézelődsz, ahogy a mozdulatlan fejed engedi, de senkit nem érdekel mi történik a buszon, azon kívül hogy felhangzik egy két „anyázás” meg „mikormegyünkmár” de úgy érzed mégis figyel rád akinek kell, hiszen a kezek újra megjelennek, ezúttal azonban mind a kettő a hátadon, a hátadon húzza csúsznak mind lejjebb, mikor is megakadnak a harisnyádban és máz akadály nélkül, megállás nélkül, minden félelem nélkül húzza le a bokádig a szoknyád mellé… most már csak a alsónemű van rajtad, érzed a bőrödön a busz levegőjét… és még valamit, egy forró lehelet simítja végig a combod… Előtódul benned a gondolat, hogy segítségért kiáltasz de vívódsz magadban, hogy az élvezet vagy elvárások. Hiszen férjes asszony vagy… de ez mégis izgalmas, egy vadidegen a buszon. De ami a legerősebb, a szégyen… ne kelljen ezt odabent senkinek megtudnia…
Ahogy a harisnya lecsúszik rólad, bármilyen forró is legyen, hideg fut végig a hátadon ahogy a mezítelen bőrödön a bokádnál megérzed a két kérges, erős tenyér érintését… ezek a kezek elindulnak felfelé, s velük együtt a combodtól a fenekeden át a forró lehelet felkúszik a nyakadig… pont akkor érkezik meg a nyakadra a lehelet mikor a tenyerek megérkeznek a fenekedre. Mindkét oldalon egy egy tenyér és tudatosul benned hogy már csak egyetlen dolgot hiányolsz a két feneked közül…
Ahogy enyhén előre dőlve megemeled a feneked az idegen felé, már meg sem próbálsz a fejeddel mozogni, csak a szemed sarkából figyeled, hogy még mindig nem vett észre senki semmit a buszon, amikor a bal kéz újból a hasadra érkezik és azonnal elindul lefelé… akármilyen gyerekes, akármilyen félelmetes gondolat is, de az jut eszedbe hogy már három napja nem borotváltad magad odalent.
A bal kéz a hasadtól a combjaid között tűik el újra és újra… finoman cirógatva, míg a fenekedet a kéz már cseppet sem visszafogottan markolja meg majd engedi el újra… és érkezik ez a kéz is hogy új helyen érintsen téged, de újból megfagy benned a vér amikor a jobb kéz a csuklódra kulcsolódik és ellentmondást nem tűrően elkezdi húzni hátrafelé… már csak egy kézzel fogod a kabátod, a másikkal próbálsz ellenállni de minden ellenállásod elmúlik amikor megérzed a farmer sliccét és az abban tátongó rést, a kezed már magától, irányítás nélkül találja meg az utat befelé és végre megkaparintod amit a feneked partjai közül hiányolsz… finoman megmarkolod, masszírozod hogy éledjen fel végre…
ahogy éledezik a kezed alatt, halk nyögés hagyja el a torkodat, amikor óvatosan előhúzod a slicc zárkája mögül, amíg a bal kéz már nem mozdul el a puncid felől s a bugyidon keresztül a csiklódat keresi. A kéz a csuklódról a válladra érkezik s finoman, de határozottan nyomni kezd… nem gondolkozol, tudod mit akar egy férfi ha áll a kárója és lefelé nyomni igyekszik, egyetlen pillantást vetsz a körülötted állókra és mikor azt látod nem figyel rád senki – megteszed amit azt hitted soha nem lennél képes – leguggolsz. Guggolva megfordul, így még mindig nem látod a „támadód” de már nem is érdekel, csak az ami előtted van. Tudod hogy mit akar tőled, tudod hogy mi a dolgod amikor az orrod előtt lóg egy félig merev fasz, a nyál összefut a szádban, nagy levegőt veszel és azonnal tövig a szádba veszed egy vadidegen férfi falloszát egy tömött buszon. Két kéz fogja a fejed, túr a hajadba és szorít a faszra, amit átéléssel szívsz, élvezed az ízét, bár kényelmesen nem fér teljesen a szádba ahogy 18-20 cm-eresre keményedig a szádban. Mindig élvezted érezni hogy mit tudsz kiváltani egy férfiból de kissé megkönnyebbülsz amikor a hajadba markoló kezek lehúznak a faszról hogy egy nagy levegővétel után újra a szádba lökje azt a gazdája. A nyelved kissé kitolva, az alsó fogaidra szorítva, nagyra tátod a szád, ahogyan a filmekben láttad de otthon soha ki nem próbáltad eddig, és hagyod, élvezed ahogy egy idegen fasz becsúszik az ajkaid közé egészen a torkodig újra és újra… ahogy ráérzel az ízére mind szorosabban és ügyesebben zárod közül a szádban mozgó forró húst az ajkaiddal, és egyre többször és mélyebben sikerül szívnod magadba a dorongot… amikor tövig eltűnik a szádban néha majdnem öklendezel, de megvadít a férfi faroktövénél a bőrének illata és érzed hogy akarod még.
Abban a pillanatban jut eszedbe a pornófilmek egyetlen, számodra undorító része, mikor megérzed hogy a fasz a szádban megrándul. Soha nem tudtad elképzelni miért lehet élvezetes a férfiaknak az orális kényeztetés végigvitele, hiszen jobb helyre is lőhetik magjukat, és nem is gondoltad soha hogy bárkinek is engednéd hogy így maga alá rendeljen…ezek a gondolatok futnak végig az agyadon mikor a szádban mozgó dákó a tövig a szádban megáll, remegni kezd s a torkodban, szádban érzed robban a sós, enyhén mandulára emlékeztető forró ragacsos nedű. Reflexből rántanád hátra a fejed de a kezek keményen tartanak, megadva magad az elkerülhetetlennek igyekszel minél nagyobbakat nyerni. A jeges felismerés, hogy mi történt, mi történik éppen könnyeket csal a szemedbe de nem küzdesz akkor sem amikor zsugorodni érzed a szádban pillanatnyi elmezavarod okát. A kezek a fejeden továbbra is szorítanak, egyre könnyebben fér el a szádban a fasz, már érzed ahogy a ragacsos szád meg, megcuppan ahogy finoman ki-be mozogni kezd újra a lankadó fasz. Az a pár csepp könny nem szökött ki a szemedből de az állad a kifolyt gecitől kissé ragacsos… de mint dolgát tudó jókislány az utolsó cseppeket is kiszívva, tisztára nyalod, úgy hagyod magad után ahogy te használatba vetted. Mikor több már nem csurog, s úgy gondolod teljesen elvégezted a dolgodat kiengeded a szádból de a kezek azonnal újra az idegen öléhez nyomnak, egy-két pillanatig csak az arcodnak nyomódik a nyáladtól illatos hímtag, nem érted mit akarnak a kezek még tőled… ahogy az orrod, szemed nyomódik a bőrnek, önkéntelenül nyílik a szád és csúszik újra az ajkaid közé ami nem is olyan régen járt már ott. Az agyad gőzerővel kattog, mit kellene még tenned mikor megérzed az első csepp sós levet amint a nyelvedre csurog. Ez nem olyan mint legutóbb, ez teljesen folyékony, nem ragadós…. az íze valamiért egy illatot juttat eszedbe, abban a pillanatban amint az illathoz, ízhez társítod a fejedben magád az szádba csorgó anyagot, a szemed elkerekedik a meglepetéstől pedig nagyot nyelsz, így megmented magad attól hogy a ruhádra csurogjon az idegen férfi pisije, aki éppen a szádba végzi el kisdolgát. Szabadulnál de a kezek tartanak, kiáltani nem tudsz hisz tele a szád és egyetlen gyors szájtátásod eredménye is végigfut a nyakadon, a melleden áztatja a blúz amitől bepánikolva inkább összezárod a szád és engedelmesen nyelsz minthogy mindened ebben a lében ússzon. Hála az égnek a sugár hamar elapad, inkább az élvezés mint a kényszer idézte elő. Ahogy a folyam elapad, az egyik kéz felül a hajadba mar, hátrahajtja a fejed s magad is meglepve csak eltátod a szád csukott szemmel és érzed hogy másik kezével a fasz tulajdonosa épp a piszoár feletti utolsó mozdulatokkal rázza a falloszát a szádba. Amikor végez, még guggolva fordítja a fejed, jelezve hogy neki háttal állj fel.
Amikor felfelé állsz egyetlen kéz sem segít, nem emel, nem simít, nem tol és nem húz… tudatva hogy végzett. Jellemző, gondolod, amint végzett elfordul és elalszik, csak itt a buszon csak itthagy… ebbe a gondolatba kapaszkodsz a szégyen elől. A sírás kerülget hiszen nem csak leszoptál egy vadidegent a nyilvános buszon de hagytad, sőt nyelted ahogy a szádba hugyozzon…próbálsz feltűnés nélkül emelkedni s húzni egyazon mozdulattal a szoknyád s a harisnyád is magadra mikor a tenyér újra megjelenik rajtad, ezúttal a hátad közepén. Magad sem érted mi jöhet még, ezért megállsz félig guggolva. Ekkor a második kéz s csípődön jelenik meg s húzni kezd felfelé, már úgy gondolod talán felsegít de az első kéz nem hagy kiegyenesedni …. a lábad viszont már nyújtva, teljesen előredőlve a földön „felejtett” ruhákkal riadtan nézel körül de még mindig sötét, és még mindig másra figyelő vagy alvó emberek vesznek körül abban a 180 fokban amit előre látsz, viszont mögötted a másik 180 ban igen is van valaki aki figyel rá hogyan is vagy, már ami testhelyzetet illeti. Ahogy előredőlve kinyújtott lábakkal állsz, a kezek nem hagyják el a tested de valami forró érkezik a lábaid közé.
Kissé esetlen, a résed alá a combjaid közé csúszik és ott is marad, forrón, kőkeményen és mozdulatlanul. Nem sok idő, mindössze pár pillanat kell míg ráébredsz arra hogy mit várnak tőled, hogy mi a dolgod… a kezed önkéntelenül nyúl le a lábaid közé, érinti a farkat és segíti a „helyére”. Amint megérinted átsuhan az agyadon hogy kézzel simítva mintha kissé vastagabb lenne, de elhessenti a gondolatot a tudat mikor rájössz hogy lucskos a puncid.
Amint megérzi a barlangod bejáratát, minden kedvesség, és minden teketória nélkül azonnal tövig csúszik beléd a hímtag és azonnal dugattyú módjára mozogni kezd minden mozdulat végén érzed a heréket a combodnak és kezednek ütődni… Úristenmitcsinálok…. jut eszedbe mikor tudatosul hogy a csiklódon játszol miközben egy idegen dug, egyáltalán nem azon a figyelmes módon ahogy otthon megszoktad. Keményen, ellentmondást nem tűrő módon mozog benned a titokzatos idegen, mégis erős karjaival olyan furcsán biztonságosnak érzed ezért megengeded magadnak hogy elejtsd a kabátod és nem puncidon dolgozó kezed a szádra tapaszd hogy halk nyögésbe kezd amint élvezni kezded azt amennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerültél. Talán csak magadban, reméled hogy csak magadban hallod a hátsód kéjes cuppogását ahogy a fasz teljesen kicsúszik belőled hogy újra a méhedig csusszanjon egyetlen erőteljes mozdulattal. A helyzet abszurditása, a félelem keltette adrenalin előre hozza a máskor kierőszakolt orgazmusod most magától robban, kezedet erősen szorítod a szádra és a pinádra is. Lábad remeg, és a kezek kell hogy megtartsanak, mindkettő a csípődön satuként markolva ránt újra magára az idegen egyre gyorsabban és gyorsabban majd minden figyelmet és óvatosságot mellőző mozdulattal ránt le magáról és lök térdre maga előtt újra a már tapasztalt pozícióba. Gondolkodás és kérdés nélkül tátod el a szád és fogadod tövig be a fasz… amiről most már biztosan tudod, hogy ez előbb ugyan vékonyabbnak tűnt de ebben az állapotban, ami nyilván a második menet hatása, legalább kényelmesebben fér tövig a szádba… nem kell várnod a csodára sokáig, s míg azon gondolkozol hogy miért a méretével foglalkozol ahelyett hogy segítségért kiáltanál ismét elönti a szádat a tegnap még elképzelhetetlen spermafolyam… egyetlen cseppel sem kevesebb mint az előző alkalommal, talán h a kissé kisebb hévvel lövell elő a szádba, de ugyanazzal az elánnal tarja a fejed mint az imént még derekad. Kevésbé megijedve érzel egyfajta kesernyés ízt a mandula mellett. Ahogy ismét abbamarad a rángás a szádban a szorítás a tudtodra adja hogy még dolgod van, s a szemedből most tényleg kicsorduló könnyek közt készülsz tudomást venni arról ami következik. Egy vadidegen újra a szádban kíván pisilni. Az íz nem, a sugár intenzitása azonban meglep, ruházatod megóvása érdekében azonban újra csak nyelsz ahogyan csak bírsz, és közben könnyes szemeid árulkodnak belső vívódásodról. Az utolsó kortynál majdnem felfordul a gyomrod de sikerül úrrá lenned rajta így amikor a kéz a hajadba marva piszoárrá teszi az arcod már nyugodtan fogadod az utolsó cseppeket. Szokás szerint elfordít magától a kéz mikor magadra hagy… A lábad remeg a robbanó orgazmustól, a gyomrod gyenge a sok lenyelt gecitől és pisától, a fejed kóvályog a kettő egyvelegétől és a szégyentől… guggolva maradsz. Nem mozdulsz. Azon jár az agyad mi folyik itt, mi történhetett, mikor indul már tovább a busz mikor gyöngéd kezek hátulról a nyakad köré tekerednek. Most kevésbé tűnnek kérgesnek, talán a kiszolgálás minősége enyhítette meg a tulajt. Két tenyere a füled mögött simul a tarkódra, kéz középső ujja a szádba ér és keresi az utat befelé… most először ellenkezni akarsz, összeszorítod a szád mire a kezek kényelmetlenül szorosra fogják a fejed. Engedelmesen nyitod a szád és engeded az idegen ujjakat a szádba. Nem nagyon érzel ízeket a közelmúlt eseményei kapcsán de a húzást érzed ami talpra állít. A fejed tartva előre szegezi a tekinteted, most hogy eddig lent voltál kissé zavarja a szemed a felső biztonsági fény, de ahogy hozzászoksz az első oldalon a szélvédőn mintha még mindig derengene a mentő fénye valahol elől, látod az utasokat akik szinte mind alszanak már, aki nem az igyekszik azt tenni…
a kezek tartásából ítélve az idegen szeretőd alacsonyabb nálad ám nem kevésbé határozott, ahogy a szádban mozgatja középső ujjait kárója végét megérzed a combjaid között. „mármegint” suhan át az agyadon és bár nem szívesen ismered be magadnak, őszinte büszkeséggel tölt el hogy ilyennyire elégedett a szolgálataiddal, és otthon soha nincs három móka egy napon, mégsem tudod levenni a szemed az utazókról. Ha csak egyikük kinyitná a személt, a mezítelen alsó tested nem de a szádban az ujjakat biztosan megláthatná.
A fasz a lábadnál türelmetlenül bökdösni kezd, ezért jó kislány módjára lenyúlsz s az előbb szokatlanul megdolgozott puncidhoz illesztve kissé rogyasztasz, hogy beléd csusszan hasson. Alig mozdul benned máris kicsúszik s kinn is marad. Újra magadba illeszted de azonnal kibújik, s ezt még kétszer kell eljátszani mire leesik neked hogy mit akar a „támadó”.
„NEM” mondod halkan az ujjaknak – hiszen ott még soha nem járt semmi – jegyzed meg magadnak. Válasz helyett újabb döfések odalent s szorosabb tenyérölelés fent. Kissé megrázod a fejed, nemet erőltetve, mire a szorítás kényelmetlenné erősödik…
A könnyeid a méltóságod siratják mikor lenyúlsz s az ágaskodó faszt a feneked szűz lyukához illeszted, a hímtag amint megérzi a számára kívánt bejáratot nyomulni kezd, de száraz s szűk lyuk nem enged. A szorítás erősödik, tudatván hogy neked kell ezt megoldani… kezedbe nyálat folyatva előbb a vendéget majd a fogadó helyet áztatod bőven, majd újra a kapuba illeszted, kissé rogyasztva a fejed tartása miatt az utasokat nézve és az ujjakat nyalogatva finoman, szisszenve érzed milliméterről milliméterre amint addig szűz segglyukad magadba fogadja immár harmadszor e kéretlen szeretőt. Emikor megérzed a fenekeden finom kis szőrét – amire eddig nem értél rá észrevenni – rövid időre áll benned majd lassan de határozottan mozogni kezd benned. Érzed hogy a feszítés a mozgással enyhül, ahogy mindinkább koncentrálsz érzed hogy csak a makkot hagyja benned hátramenetben s egészen tövig löki beléd mikor megindul. Mindkét középső új eltűnik a szádból de azonnal szinte teljesen érkezik helyette egy mutató, ösztönből szívni kezded miközben a másik megtalálja a puncid fölötti pöcköt, és szabályosan tocsogó lyukad felett a csiklódat izgatja. Alig nyúl hozzád máris felrobban a tested… szikrákat látsz az orgazmustól, testedet görcs rántja össze amitől a feneked is összeszorítod. Zihálsz, mikor magadhoz térsz nem érzel mozgást… csak az egyre zsugorodó feszítést a fenekedben és a melegséget. Hogy mikor élvezett el harmadjára a lovagod nem tudod, nem is vetted észre minden esetre már várod a lefelé nyomást de elmarad. Arra gondolsz legalább nem tud harmadjára vizelni is ha már baszik mint egy ló, amikor megérzed a végbeledbe tóduló forró folyadék áradatot. Minden erőddel szorítod össze a feneked a fasz körül, de így is érzed ahogy néhány csepp végigfut a lábadon… amint a folyam eláll és a fasz kicsúszik belőled egy újabb adat áztatja el a bokád, de nem ér váratlanul a lefelé nyomó mozdulat. Takarítani kell. Csak akkor jut eszedbe honnan jött a fasz mikor már teli torokból szopod róla mind a magad mind az ő nedveid. Már nem számít… mocskosnak érzed magad, de a fejed bódult az átélt hihetetlen orgazmusoktól. Nem kell a kezeknek elfordítaniuk maguktól… tudod a dolgod, mikor elengednek ott maradsz a busz padlóján. Kicsit talán sajnálkozva veszed tudomásul hogy már nem fog megérkezni újabb kedves, mikor valami furcsa anyagot érzel a fenekedet, mintha csikizne de utána semmi kéz. Amikor felállsz senki nem állít meg abban hogy felöltözz… gyűlölöd magad amiatt, hogy így érzed. Nem sikerült megvédeni a bugyid csupa húgy, a harisnyád elszakadt. A szoknya valamelyes takar, de amikor magadra veszed a kabátod legszívesebben elsüllyednél szégyenedben. Nem mersz megfordulni, ez az egész nem is történt meg. Majd otthon egy nagy fürdő és ez csak egy álom volt, egy lidérces rémálom. Itt tart a gondolatmenet, amikor eltörik a mécses, és halkan magadban, a világ felé csak pár csepp könnyel pityeregni kezdesz. Nem tudod mennyi az idő, vagy hogyan áll a világ, de a melankóliából a busz rándulásos indulása ébreszt fel.
Ahogy megindul a busz az utasok éledeznek, valaki megjegyzi miért van a buszokon mindig pisiszag, de ezen kívül senki nem adja tanújelét annak hogy bármit is észrevettek volna.
A megállóban leszállva egyedül vagy, ahogy az lenni szokott. Az órádra pillantva veszed tudomásul hogy majdnem egy órát késtél. Mikor a lakásba felérsz már sötét van, óvatosan nyitsz be a bejárati ajtón, a férjed már alszik. Ha időben érsz haza akkor is alig tud szegény megvárni amilyen fárasztó számára a munka a hétköznapokon. Hétvégén legalább kialussza magát.
Nem baj, mondod magadban, legalább nem kell magyarázkodnod, és azonnal a fürdőbe mész. Amint a tükörbe nézel megijedsz, a festéked elfolyt, a hajad borzos mint egy rossz kurvának… alig ismersz magadra, ahogy az álladra minimálisan, mint a felnőtt filmekben olyan izgalmasan odaszáradt a lovagod fehérjére. Már nem akarsz mást csak felejteni és kialudni magad. Megnyitod a csapot a zuhanykabinban és vetkőzni kezdesz. Nem vacakolsz, a szoknyán és a blúzon kívül mindent azonnal a szemétbe dobsz. Épp belépnél a tus alá mikor valami megragadja a tekinteted… elkerekedik a szemed amikor észreveszed a feliratot a fenekeden.
„Hívj fel ribanc” és egy telefonszám
A felhívás is felháborít, a megszólítás még inkább…. félelemmel tölt el a felirat és azonnal elkezdesz mosakodni. Mocskosnak, szégyenteljesnek érzed magad de nem amiatt amit lemosol magadról, inkább attól, hogy a tus alatt nem bírsz magaddal és újra pereg előtted az események láncolata és önkéntelenül is a puncidra téved a kezed. Mikor kész vagy a tussal, felveszed a pizsamád és lábujjhegyen a hálóba osonsz, ahol álomra hajtod a fejed. Álmatlan, mély, zavartalan álomba merülsz.
Reggel riadtan ébredsz, „NEM” felszisszenéssel térsz magadhoz… férjed kissé furcsán mered rád mikor tartja előtted a kávét. Megnyugtatod hogy csak rosszat álmodtál, amit meg is ért a kimerítő munkád miatt. Mosolyog amikor búcsúzóul puszit nyom a homlokodra munkába indulás előtt. Első dolgod beteget jelenteni telefonon, de mikor kissé zsibogni érzed a feneked elhatározod hogy megnézed a tükörben hátha nem kell orvoshoz menni… a tükör előtt készített telefonos képből veszed észre mekkora mázlid volt hogy nem buktál le, hiszen az alkoholos filc nem kopott le teljesen a zuhannyal… Alaposabb mosakodás után a nappali kanapéján kávét kortyolgatva töltöd a napot…