Dugás karácsonykor

December 24-ét mutatott a naptár, gyönyörű nyári nap volt Argentínában. A Diaz család tagjai arra készültek, hogy a szokásos módon összegyűlve, együtt ünnepeljék a karácsonyt. Idén Matias családja vállalta a vendéglátó szerepét. A ház a pincétől a padlásig fel volt díszítve. A nappalit hatalmas fenyőfa uralta, a folyosókon és az előtér falain girlandok lógtak. A kertben egy nagy asztal és mellette három kisebb sorakozott karácsonyi mintázatú terítőkkel. A tányérok és evőeszközök között minden lehetséges helyre gyertyákat állítottak.
Az érkezők első csoportjában volt a fiú unokahúga. Sofia látványa szinte megbénította Matias-t. A lány laza, V kivágású blúzt, fekete nyakpántot és szűk fekete bőrnadrágot viselt. A sminkje szépen kihangsúlyozta mélyzöld szemeit. A kapcsolatuk tavaly változott meg. Mindketten becsíptek kissé az akkori családi összejövetelen. Felidézték ifjúkori emlékeiket, amikor közösen játszottak és közösen kezdtek ismerkedni a szexualitással. Most, ifjú felnőttként a vágy újra felébredt bennük. Előbb egy kis félig-meddig álcázott flörtölés, majd egy puszi…ami nyelves csókba váltott…azután visszafogott tapogatás…végül a vágyakozásukon nem tudtak uralkodni. Italbeszerzésre hivatkozva elmentek Sofia-ék üres házához és átadták magukat a romlottság mámorító érzésének. Azóta amikor csak tehették egymás karjaiba omlottak. Néha a leglehetetlenebb helyzetekben szeretkeztek megszédülve annak izgató érzésétől, hogy felfedezhetik őket. Tiltott és romlott dolog volt, de nagyon jól esett.
Miután a szülők a ház belső részébe vonultak, az ifjabb rokonok pedig a kertbe mentek rohangálni, a két unokatestvér egyedül maradt.
-Szóval…az a korábban emlegetett ajándék.. Mi is lenne? -kérdezte Matias játékossággal rejteni próbálva mohó kíváncsiságát.
-Csak várj…majd meglátod! -felelte Sofia és elvonult.
A teste mágnesként vonzotta magához a fiú tekintetét.
Az este a szokott módon telt. Megérkezett a család többi tagja is. Matias apjának három lány és egy fiútestvére volt, mind saját gyerekkel, úgyhogy a ház zsúfolt volt. Múltak az órák. Matias a nagy kerti asztalnál ülve valami rágcsálnivalót majszolgatott és néhány unokatestvérrel beszélgetett, amikor Sofia előtűnt a semmiből, mellé libbent és mielőtt továbbállt volna, azt súgta a fülébe:
-Ma este…szeretném ha a popsimba tennéd.
Matias számára megállt az idő és körülötte minden jelentéktelenné vált. Egy új inger nyomta el minden más gondolatát, a szíve gyorsabban kezdett verni. Nézte a lány távolodó alakját…a lágyan ringó csípőt… a popsit…ami az övé lesz. Ajka önelégült mosolyra húzódott. “Oh..nem egyszerűen szeretkezni fogunk, hanem szét foglak dugni” -gondolta.
A fiú úgy érezte hogy az este csigalassúsággal telik. Az ajándék ígérete kikezdte a türelmét. Egy kis időbe telt amíg a gondolatait sikerült elterelni és vissza tudott térni a szokott beszédes, közvetlen személyiségéhez. Felhajtott pár italt. Ezek eleinte lenyugtatták…de azután nem. Vágyott a lányra, de azonnal. Nézte Sofia-t az asztal túloldalán, de lelki szemei előtt a lány már anyaszült mezítelen volt és a nevét kiáltotta. Úgy döntött hogy lépni fog. Volt egy tervük, amit későbbre tartogattak, de most előrehozta. A lányhoz sétált és a társalgást megszakítva megkérdezte:
-Szóval mi is az a meglepetés Sofia?
-Miféle meglepetés? -kérdezett vissza nyersen a lány.
-Amit a telefonban említettél…hogy mára készítetted.
-Nem emlékszem. -jött a zavart válasz, de az élesebb szemű megfigyelők akár dühöt is észrevehettek volna benne.
-Valami különleges sütemény.
-Ja az? Csak vicceltem…
-Ne bolondozz! Még képet is küldtél. -mondta Matias ravaszul.
Sofia elképedt arcot vágott és kínos csend telepedett közéjük.
-Na jó! Mi folyik köztetek? -kérdezte végül az egyik unokaöccs.
-Nem tudom. Úgy látszik hogy nem szeretné felfedni a… -kezdte Matias, de Sofia közbevágott:
-Úgy látszik valaki képtelen várni!
Néhányan megjegyzést tettek Matias türelmetlenségére és vita bontakozott ki.
-Ebből elég… Matias! Nem maga a meglepetés a lényeg, hanem a szándék, ugye? -avatkozott közbe a helyzetet mentendő a fiú anyja.
Páran egyetértően bólogattak, de Matias nem adta fel:
-Igen….de valahogy szeretném kompenzálni a türelmetlenségemet. Elmehetnénk érte, ha elfelejtetted elhozni. Elviszlek kocsival.
Sofia nem reagált. A lány apja is megszólalt:
-Ne légy durcás kislány édesem! Menjetek nyugodtan, mi itt várunk! És mosolyogj! Nem történt semmi.
A lány vonakodva felállt és kerülve a szemkontaktust a fiúval, visszament a házba. Matias mosolyogva követte. Mögöttük újrakezdődött a csevegés és az evőeszközök csilingelése. Sofia néma csendbe burkolózott az autóút alatt, de Matias elégedetten mosolygott magában. Amikor megérkeztek, kiszálltak a kocsiból és az ajtóhoz sétáltak majd várakozva megálltak előtte.
-Nem nyitod ki? -kérdezte Matias udvariasan.
Sofia megvetően ránézett, majd a zárba nyomta és elfordította a kulcsot. Beléptek. Matias becsukta maguk mögött az ajtót. Sofia meg sem fordulva beszélni kezdett:
-Remélem egy másodpercig sem hitted, hogy ezek után bármit is…
Matias megfogta, maga felé fordította és megcsókolta. Szorosan ölelte a lányt és próbálta nyelvét annak szájába nyomni. Sofia ellökte magától és azt kiáltotta:
-Azt hiszed csak ennyi? Mindent megold egy csók és akkor dugunk amikor csak kedved…
Matias megfogta a lány arcát és újra megcsókolta. Az ellenállás ezúttal viszont gyengébb volt és pár másodperc múlva meg is szűnt. Amikor szétváltak Sofia azt mondta:
-Gyűlöllek! De sajnos olyan izgató vagy…. ami pedig az ajándékot illeti…
Vadul csókolózva bebotladoztak a hálószobába. Egymás ajkától csak a lehető legrövidebb időre elválva minden ceremónia nélkül lerángatták magukról a ruhát. Matias alsónadrágja maradt utoljára. Sofia letérdelt és az ágynak támaszkodott. Kiszabadította a hímvesszőt és szájával munkához látott. A fiú kéjes sóhajokkal nyugtázta a tevékenységét. A lány fiatal kora ellenére ösztönös tehetség volt. Pár percig kellett csak variálnia a sebességét, a nyelés mélységét és nyelve mozgását, mielőtt Matias feladta volna és hátra nem tolta volna a fejét.
-Ha nem hagyod abba, elélvezek. -zihálta a fiú.
-Hát az nagy kár lenne, mert…
-Csak egy percet adj, és…
A lány felállt és egyi kezével lassan hátratolta a fiút az ajtónak. Azután visszaállt oda ahol korábban térdelt, egyik ujját a szájába vette, izgató testét csábító pózba vágta és befejezte a mondatát:
-..mert ma teljesen a tied vagyok. Az tehetsz velem, amit csak akarsz.
Matias nem volt kimondottan vallásos, de most mégis hálaimát rebegett magában. Előrelendült és az ágyra lökte Sofia-t, majd megragadta a lány lábait és széthúzta őket. Letérdelt és mohón nyalni kezdett. Szeretője kifinomult technikájával ellentétben ő vad volt. Nyalt, csókolt, nyelvét benyomta és kihúzta. A lány szavai visszhangoztak a fejében és tüzelték veszett vágyát. A szobát megtöltötték Sofia zihálásai és nyögései. A lány lábai remegni kezdtek, belül pedig érezte az élvezés közeledtét. A fiú lucskos arccal felállt és a nyíláshoz igazította a hímvesszőjét. Akadály nélkül csúszott be teljesen. Egy pillanatig csendben és mozdulatlanul ölelték egymást, majd Matias-on újra eluralkodott a vágy. Megfogta Sofia lábait és a vállára húzva őket vadul dugni kezdte unokatestvérét. A lány a lepedőt markolta és egyszerre élvezte és bánta a felajánlkozását. Matias egy idő után fáradni kezdett. Megállt, kihúzta magát és lágyan visszaengedte a lány lábait az ágyra. Ezután alaposan szemügyre vette partnerét. Sofia smaragdzöld tekintete valahova a semmibe meredt. Hosszú haja fekete tengerként terült el a feje körül. A fiú lejjebb nézett. A lány gyönyörű, formás testén meglátszottak a rendszeres gyakorlatok.
-Jézusom…OK… megdolgozátl érte… -suttogta Sofia és megfordult.
Feltérdelt. Arcát az ágynak nyomva, popsiját felemelve felkínálta magát a fiúnak.
-Tudom hogy mindig is erre vágytál te perverz. És ma…ma engedelmes kislány leszek és hagyom hogy a tied legyen. -mondta a lány és megpaskolta saját fenekét.
Majd hozzátette:
-Csak ne legyél túl durva!
Matias-nak egy másodperc sem kellett a reakcióhoz. A pénisze annyira megduzzadt, hogy úgy érezte majdnem szétrobban. Hátulról cirógatni kezdte Sofia-t. A keze a térdhajlattól indult és végigsimította a combot, majd megállt az ajándékánál a feszes félgömbök között. A lány megnyikkant amikor a fiú a nyelvével kezdte fellazítani. A még sohasem átélt érzést különlegesnek találta.
-Uhh… disznó vagy… Hogy vagy képes… -sikerült kinyögnie, azután benne szakadt a szó.
A hátsó nyílásába egy lucskos, forró behatoló csúszott. Matias nyelve pont olyan ügyes volt itt, mint korábban a puncijánál.
-Élvezed, ugye? Ki is a disznó? -kérdezte Matias rövid szünetet tartva, majd visszatért a lány popsijához.
-Én…nem…ez akkor is…. ó Jézusom, ne hagyd abba!
És Matias nem hagyta abba.
A formás popsi remegett és idővel megnyílt. A nyelv után egy ujj csúszott be….majd még egy. Sofia könnyezni kezdett miközben az unokatestvére tágította.
-Auu… várj! -nyöszörögte.
-Csak egy kicsit bírd ki! Ki kell tágítanom. -felelte Matias.
Sofia a karjára támaszkodva felemelte felsőtestét és hátra fordulva azt mondta:
-Tudom, hogy tágítani kell, de nagyon fáj!
Matias a szemöldökét ráncolva ránézett. A lány megígérte, ő pedig akarja. Itt és most. Sofia nyakpántja megragadta a figyelmét. “Az én kis kedvenc ribancom.” -gondolta. Megtegye? Jóval erősebb mint a lány. Azonnal a magáévá tehetné. Sofia sikítana, zokogna,…könyörögne. Az izgalma elködösítette a gondolatait. Olyan sötét vágyak jelentek meg benne, amik még sohasem. A lány hajába markolva belehatolhatna… a végén úgyis megbocsátana neki amilyen kezes kis szuka. Talán még élvezné is. Talán még tetszene is neki, ha a vágya játékszere lenne. Talán…
-Megígértem és meg is teszem, csak csináld lassan! Tedd be és legyél óvatos! Szeretném megtudni, hogy élvezhetem-e a szerszámodat másképpen is mint eddig.
A lány szavai villámgyorsan visszarántották Matias-t a realitás talajára. A szégyenteljes gondolatoktól egy pillanatra elveszette a szavát.
-Mi a baj? Nem megy? Nem tudod magadévá tenni az unokahúgocskád popsiját? -kérdezte Sofia szinte incselkedve.
-Szeretlek! -felelte a fiú.
-Micsoda?
-Szeretlek! -ismételte Matias.
A lány ránezett és tekintetük egybefonódott. Azután Sofia előre fordult és arcát újra a matracra nyomva azt felelte:
-Én is szeretlek, de most már dugj meg te lökött!
Matias a lány ánuszához illesztette férfiasságát. Meredten nézte ahogy makkja lassan kezdett becsúszni. Milliméterről-milliméterre haladt és percekbe telt amíg egy lökéshez elegendő mélységig elért. Meglepetésére nem az a puha párnaszerű homo ölelés fogadta mint a lány puncijában, hanem valami egészen más. Valami még jobb. Valami végtelenül romlott.
-Milyen érzés? -lihegte Sofia.
-Leírhatatlan. -felelte Matias és lökött egyet.
-Ohh istenem…fáj!
A fiú egy mély-gyors-gyors ritmust felvéve érzékien, de határozottan folytatta dereka mozgatását. Sofia végül oldalra dőlt. A fiú mögé került hasonló pózban. A lábaikat összekulcsolták és Matias folytatta a hátulról behatolást, miközben a lány mellét simogatta. Sofia fájdalma kezdett valami új érzésbe átfordulni. A kezdeti ellenérzés enyhült és kezdte felfedezni a kéjt minden lökésben. Kezdte élvezni ahogy a popsija kitágult és magába fogadott egy hímvesszőt. Kezdte élvezni a romlott lány szerepet. Kezdte élvezni annak tudatát, hogy a családja vacsorázik és közben az ő fenekét dugják. Kezdte élvezni annak tudatát, hogy ezt az unokatestvére teszi…
-Imádom ahogy bennem jársz. -mondta hirtelen.
-Én is… -zihálta Matias és gyorsított.
-Imádom… és szeretném ha ott élveznél belém! Van hozzá kedved? -folytatta Sofia.
-I-igen!
-Akkor állj! Állj! -kiáltotta a lány.
Matias megállt és zavartan nézett.
-Azt akarom hogy olyan mélyen élvezz el bennem ahogy csak tudsz! Azután vissza akarok menni a többiekhez úgy, hogy bennem van a spermád. Úgy akaorok a többiek közt ülni hogy a forró magod a hátsómban van. -mondta a lány széles vigyorral.
Matias-t teljesen magával ragadták a szavak. Megragadta Sofia mellét és folytatta tevékenységét, de most mellőzte a gyengédséget. Kíméletlenül dugta az unokatestvérét. Sikolyok és nyögések hangja töltötte be a szobát.
-Élvezz el! Kérem a hátsómba a spermádat! -nyögte a lány és Matias nem bírta tovább.
A fiú teste remegni kezdett. Utoljára egy hatalmasat lökött és úgy maradt. Nyögve lövellte magját mohó és szomjazó szerelmébe.