Skip to content

Így lettem homo

Én négy évet töltöttem el egy kollégiumban, de az ég világon nem történt semmi…. sajnálatomra, mert azért el tudtam volna képzelni, hogy ott vesztem el a szüzességemet valamelyik szobatárssal. E helyett 16 évesen sikerült többé-kevésbé átesnem a tűzkeresztségen egy nyári szünetben a szomszédék 17 éves fiával a garázsukban. És valószínűleg azon kevesek egyike lehetek, akinek ez úgy sikerült, hogy veszített egy játékban. A szomszéd garázsában ugyanis – autójuk még nem lévén -, egy billiárd asztal állt, és azon játszottunk elég gyakran, így ama kellemes nyári délutánon is. A sokadik játszma után, Csaba elunta a dolgot, és azt javasolta, hogy az utolsó játszmának legyen tétje. Kérdésemre, hogy mi légyen az, azt válaszolta, hogy a vesztes vegye szájába a másik dákóját. – De nem ezt – mutatta felém a játék tartozékát -, hanem ezt. S ezzel megragadta a lába között a melegítő alatti pakkját. Zavarba jöttem, és elheherésztem, hogy ne már, marhaság, hogy képzeli..meg ilyesmi, de ő kitartott mellette, és azzal húzott, hogy pancser vagyok, gyáva, és nincs bennem kurázsi. Ami valószínűleg igaz is volt. Viszont az is igaz, hogy már 12 éves koromtól tisztában voltam azzal, hogy olyan homo vagyok mint az atom, és Csaba éppenséggel kedvemre való srác volt. Ugyanakkor egy kamasznak még vannak lelki csipkéi, és nem biztos, hogy a szüzességét vesztesként, megalázó helyzetben szeretné elveszíteni. A dilemma tehát elég nagy volt. Ellenvetéseimet Csaba rendre leszerelte: nem szopásról van szó, csak be kell venni egy kicsit,könnyen lehet, hogy ő lesz a vesztes, nem láthatja meg senki, a mi titkunk marad, soha többet nem beszélünk róla, az egész csak játék..stb. Végül beleegyeztem. Kezet adott rá, és miközben komolyan rám nézett azt mondta: – Megállapodtunk! Nem azt mondom, hogy úgy küzdöttem, mint egy oroszlán, de meg van az a rossz tulajdonságom,hogy nem szeretek veszíteni – azóta is. Nem voltam ügyetlen egyáltalán, ám mégis úgy alakult, hogy vesztettem. Ki tudja, lehet, hogy a tudatalattim intézte így.Vesztettem. Letette a dákót az állványra, nekitámaszkodott az asztalnak és derűsen nézett rám, nem szólt semmit. – Nyertél, gratulálok – mondtam neki gombóccal a torkomban. – Köszönöm. – mondta ugyanolyan kedélyesen – Most pedig jöjjön a fogadás tétje. Nagyok kínosan éreztem magam, kértem, hogy ne marhuljon, elégedjen meg valami mással, még azt is megpedzettem, hogy netán bemelegedett, de hajthatatlan volt. Egyre a fogadást emlegette, meg azt, hogy nem gondolta, hogy ilyen komolytalan ember vagyok, arról papolt, hogy fordított esetben ő bizony nem sokat teketóriázna, és ettől még egyikünk sem lesz buzi. A hangja hol számonkérő volt, hol duzzogó, hol meg kérlelő. – Figyelj, miért húzod az időt. Már rég túl lennél rajta. Csak annyi, hogy egy kicsit beveszed. Két perc. Nem kell teljesen. Csak a végét, és a fogadást letudtuk. Végül megadtam magam. Olyan ideges voltam, hogy szinte remegtem. A szám kiszáradt, a kezem hideg volt mint a jég.Lekucorodtam elé, ő pedig letolta a melegítőjét, és megláttam feszülő boxer alsóját. Ahogy azt is lehúzta, félig merev fallosza kiszabadulva börtönéből hetykén lendült az arcom felé. Megbabonázott a látvány, hiszen Csaba fütyköse felnőttesen nagy volt azokhoz a cerkákhoz képest, amiket a torna óra utáni zuhanyozás közben láthattam, ideértve a sajátomat is. Hagyta, hogy megbarátkozzak a látvánnyal, visszahúzta a bőrt a végéről. Szép domború makkja volt, mint egy gomba kalapja. Már megfeledkeztem a zavaromról, és amikor halkan és alighanem szintén kiszáradt torokkal azt mondta : – Gyere ! – áhítatosan vettem a számba. Megmarkoltam a bréjét, hogy nehogy túl mélyre dugja, és megfeledkezve a fogadás részleteiről – csak bennt kell tartani egy kicsi – elkezdtem rendesen oboázni, amelyet ő olyan hatalmas, elégedett sóhajjal nyugtázott, hogy majd lefújta a háztetőt. Ő maga is aktívabb lett, lefejtette a kezemet a farkáról, és a fenekére tette, és kezét tarkómra téve elkezdett dolgozni bennem. Nem is tudom mi volt jobb, kezem alatt érezni farának izmait, vagy a számban pulzáló bréjét oboázni. Sajnos, nem ment a dolog zökkenőmentesen. Ő túl mélyre próbált hatolni, amitől én tartottam egy kicsit. Néha szólt, hogy figyeljek a fogamra, vagy nyissak nagyobbra. Mozgása, lökései egyre hevesebbek lettek, míg egyszer csak hirtelen kirántotta belőlem. Lihegve guggolt le mellém, a lába belegabalyodott a letolt gatyába, majdnem felborultunk mindketten, és azt súgta a fülembe: – Te jó isten, majdnem elmentem! Haver, nagyon jó amit csinálsz! ha neked se nagyon rossz, csináljuk még. Nem szóltam, csak bólintottam. Alighanem nem érzékelte, mert hozzáfűzte: – Ígérem, nagyon fogok vigyázni. Amire én megint csak bólintottam. Ő felállt, újra a számba adta, és én most már gátlás nélkül, örömből szoptam. Azt ugyan nem akartam, hogy elélvezzen bennem, így egy idő után a golyóit kezdtem nyalogatni, amelyek nagyok és feszesek voltak mint egy kopasz barack, ő pedig a bréjét verte, mígnem zihálva-nyögve-sóhajtva elment. A ondó jégcsap módjára lógott a hajamról. Idétlenül vihogtunk rajta. Hát ez volt, így történt az első. Mint kiderült, számára is ez volt az első alkalom, még lánnyal sem volt előtte. Egyébként később megnősült – én meg úgymaradtam



⬇️ Lazulj egy kis xxx videóra ⬇️